Amint megtudtam, hogy várandós vagyok, rögtön tudtam, hogy otthon fogok szülni. Amikor elmentem Anna szülésfelkészítőjére, tőle megtudtam, hogy nem csak mi kutyák képzeljük el otthon a szülésünket, hanem az emberek is ugyanarra vágynak, mint mi. Hogy amikor beindul a szülés folymata, csak szeretnének elvonulni a világ elől valami mindentől védett vacokba és maguk mellett tudni azokat az embereket, akikben nagyon bíznak és akik a várandósságuk alatt is mindvégig velük voltak. Viszont senki mást! Idegeneket végképp nem. Én biztos vicsorognék, ha valami járókelő megbámulna szülés közben. Nagyon tetszik nekem, hogy ebben ennyire hasonlítok az emberekre. És még annyit szeretnék hozzátenni, hogy számámra egy csoda, hogy mire képes a testem. Tizenegy kiskutya kihordására és megszülésére. A szülés egy csoda!